A Székely Nemzeti Múzeum külső egységét ebben az évben is közel 3.000 érdeklődő látogatta meg. Nagyon sokan Kovásznán üdülő vendégek voltak, de érkeztek kerékpárral, gyalogosan, társas busszal is, de legtöbben baráti, családi kiscsoportok voltak kíváncsiak kiállításainkra. Nagyon sokan visszajáró vendégek voltak: kézdivásárhelyi és zabolai iskoláscsoportok, nyugdíjasok. Ebben az évben is meg lehetett tekinteni a székelyföldi festett bútorokról, moldvai csángó magyar hozományról, hagyományos viseletekről, az utolsó gorzafalvi fazekas műhelyéről, valamint egy zabolai gazdacsalád 20. század eleji otthonáról, lakáskultúrájáról szóló tárlatainkat. Orbaiszéki tanítónők itt szerveztek mesemondó versenyt a népköltészet iránt fogékony kisgyermekeknek. A zabolai gróf Mikes család által kezdeményezett nemzetközi néptánc-tábor keretében a múzeum kertjében kisgyermekek ismerkedtek népi játékokkal, népdalokkal, népzenével, valamint különböző kézműves foglalkozásokkal. A Bethlen Gábor Alap támogatásával sikerült megjelentetnünk Festett bútorok a Székelyföldön című kiadványunkat, melynek szerkesztője Dimény Attila, szerzője pedig Pozsony Ferenc. Reméljük, hogy ezt a képekben gazdag kötetet haszonnal fogják forgatni nem csak a népművészet iránt érdeklődő szakemberek, muzeológusok, hanem pedagógusok, kézműves műhelyek oktatói is. Már az intézmény alapításától kezdődően tudatosan gyűjtöttük a moldvai csángó magyar, székely örökséggel kapcsolatos kiadványokat, így könyvtárunkban több mint 4.000 kötetet őrzünk. Mivel a múzeumalapító szakkönyvtárának jelentős része Zabolára került, több mint 10 méter hosszú polcot készítettünk, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, azok befogadására és elhelyezésére. Intézményünknek immár több mint 4.000 beleltározott és digitalizált, datált néprajzi tárgya van. Mivel a múzeum indulásakor, sem később nem terveztünk külön raktárépületet az anyagi források szűkössége miatt, ebben az évben a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap nagyon jelentős támogatásával olyan konténereket tudtunk elkészíttetni, melyekben az immár restaurált, de törékeny tárgyainkat tudtuk elhelyezni ideiglenesen. Partereink egy kisebben pedig fogyatékkal élő látogatóinknak rendeztek be toalettet. A szomszédos gazdasági épületekben még 1.500 tárgy várja, hogy becsületesebb helyen tároljuk. Megjegyezzük, hogy ezeknek nagyobb része még nincs pontos nyilvántartásba véve, nem készült digitális fotó róluk. Demes Judit kurátorunk ebben az évben is több ezer családi fotót, régi iratot digitalizált, azokat pedig a jövőben eredményesen fel tudjuk használni tervezett kiadványainkban és kiállításainkban. Kinda István főmuzeológus számos tárgyunkat felhasználta a budapesti Néprajzi Múzeumban szervezett, nagyobb szabású Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításában, mely október 14-től szinte egy éven át lesz látogatható. A zabolai és az orbaiszéki tárgyak ott voltaképpen a székely életforma sajátosságainak bemutatását szolgálják. Pozsony Ferenc Festett bútorok a Székelyföldön című kötetének bemutatójára. A kiadványt szerkesztette: dr. Dimény Attila Helyszín: Csángó Néprajzi Múzeum Zabola, Vasút u. 789. Időpont: 2024. szeptember 11. (szerda) 18 óra A kötet megjelenését támogatta a Bethlen Gábor Zrt. Ebben az évben július 31. és augusztus 6. között zajlott a X. Zabolai Népzene- és Néptánctábor. Annak keretében Tőkés Edit és Tőkés Csaba Zsolt a haladó csoportnak szucsági román táncokat oktatott, a középhaladóknak Golicza Bernadett és Fülöp Csaba pedig györgyfalvi táncokat. A kezdők Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze irányításával ismerhették meg a bodonkúti táncokat. A talpalávalót az Üsztürü, Heveder, Dezső Attila és barátai, a Finom zenekar, valamint Ábri Béla és barátai húzták. Minden este a közös táncház moldvai csángó magyar táncokkal kezdődött, az oktató Kádár Elemér és a pusztinai Katona Eduárd volt. Nyitrai Mariann és a mérai Magyarosi András mesterkurzus keretében oktatta a kalotaszegi énekeket. A hangszeres oktatást az Üsztürü vezette. A tábor helyszínei: Zabola község 1. számú művelődési háza, a református kultúrotthon, Csángó Néprajzi Múzeum, Mikes-kastély, székelytamásfalvi Thury-Bányai kúria. A Csángó Néprajzi Múzeum udvarán minden délelőtt és délután Kinda Emese népi játékokat oktatott zabolai és a táborban résztvevő gyermekeknek. Az érdeklődőknek, elsősorban kisgyermekeknek és szüleiknek Bartók Erzsébet és Barti Emese szövést, Birtalan Edit hímzést, Dimény-Haszmann Orsolya nemezelést, Demes Judit kőfestést, Haszmann Gabriella bútorfestést, Ópra István szíjgyártást, Ráduly János kosárfonást, Salamon Kata babavarrást, Voloncs Mária pedig üvegfestést oktatott. A kosárfonás zabolai oktatása a Hagyományok Háza által szervezett tanfolyam záró eseménye volt, melynek keretében a tanfolyam résztvevői egy-egy háti táskát készítettek. A kezdőnapon a zabolai kultúrotthonban, második napon a Csángó Néprajzi Múzeumban, a harmadik és a negyedik estén a Mikes-kastély kertjében és rendezvénytermében, pénteken a székelytamásfalvi Thury-Bányai udvarház kertjében, szombaton pedig újból a zabolai művelődési házban zajlott az esti közös táncház. A tábor résztvevői pénteken délután lovas szekerekkel, muzsikával és vidáman nótázva utaztak Székelytamásfalvára, ahol a helyi és a szörcsei gazdák hagyományos ételekkel várták a vendégeket. Kedd este a Csángó Néprajzi Múzeumban Fazakas-Timaru Carina pusztinai dalokat énekelt, majd utána a résztvevők megtekinthették a múzeum tárlatait. Ebben az évben is nagyon sokan érkeztek Erdélyből, Magyarországról, annak szomszédságából, valamint különböző európai országokból. Az esti táncházakba bekapcsolódtak mindkét faluban a helyi értelmiségiek, fiatal gazdák és érdeklődők is. A regisztrációt Demes Judit vezette. A népes, több mint kétszáz helyi, erdélyi és külföldi résztvevővel működő tábor szervezését és finanszírozását ebben az évben is a Roy Chowdhury-Mikes Alapítvány vállalta magára. Az egy hetes eseményt a zabolai önkormányzat is kiemelten támogatta. Nehéz elhinni, pedig igaz, hogy a 20. század első felében a vándornépekre emlékeztető csoportok kerekedtek fel Gyimes falvaiban. Középlokon, Felsőlokon, Hidegségben a házat, pajtát és egyéb ingóságot, amit szekérrel nem lehetett továbbvinni, eladták és vándorútra indultak. Új földet keresni. Mert akkoriban Gyimesben csak a csángók szaporodtak erősen, a föld az nem. Oda, ahová az urak is csak szép időben jártak vadászni, a Kászoni- és a Felsőháromszéki-havasok találkozásánál, 10 kilométerrel Esztelnek fölött, ahol a vizek már Moldva felé folynak – oda érkezett meg az első telepes 1935-ben, majd követték az övéi is. Szűk évtized alatt a hely fiatal, életerős családokkal, bőséges gyermekáldással virágzó tanyavilággá, majd postai irányítószámmal rendelkező faluvá nőtte ki magát. A gyarapodó Csángótelep – vagy ahogy a külvilág nevezte, Gyertyános – az emberi, lelki és gazdasági kötődések ellenére tiszavirág életűnek bizonyult. A mindennapos megélhetési gondok és érvényesülési remények közepette a település az 1970-es évek végére elnéptelenedett. Lakosai szétszóródtak a szomszédos településeken, leszármazottaik pedig szerte a nagyvilágba. Egykori homogén környezetük, természetközpontú világuk halványuló képként öröklődik tovább a közösségi emlékezetben. Kiállításunk tárgyakon, archív fényképeken és videóinterjúkból összeállított dokumentumfilmen keresztül ennek a letűnt világnak állít emléket. Azoknak az embereknek, akik rendezett, becsületes munkával eltöltött életet éltek Csángótelepen 1935 és 1996 között. A kiállítást rendezte: dr. Kinda István. CSÁNGÓTELEP 1935–1996 időszaki kiállítás Megnyitó: 2022. szeptember 23., péntek, 15 óra Helyszín: Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola, Vasút u. 789. Beszédet mond: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Dr. Lukács Bence Ákos vezető konzul, Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda Tárlatvezetést tart: Dr. Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora Közreműködik: Mihály Pál, hegedű Ticușan János, gardony Házigazda: Dr. Pozsony Ferenc akadémikus, a Csángó Néprajzi Múzeum alapítója Támogatók: Bethlen Gábor Alap Kovászna Megyei Művelődési Központ Kovászna Megye Tanácsa Székely Nemzeti Múzeum Zabola, 2022. augusztus 2. Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola, Vasút u. 789. Szabó Árpád Töhötöm (MNAI, BBTE): A vidékiség tőkéi újraértelmezve: idegenek és helyiek versengése a helyi erőforrásokért. Bali János (NSKI, ELTE): Népi kultúra a Kárpát-medencei fiatalok életében Bereczki Ibolya (Skanezen, Szentendre): Tájházi örökségünk - helyi hagyomány, muzeológia, innováció. Szőcsné Gazda Enikő (SZNM): Egy csíkdánfalvi bútor- és szentképfestő asztalos - avagy egyéniségvizsgálat az etnográfiában. Kinda István (SZNM): Háromszék csángói Pál Emese (BBTE): Huszárhagyományok, identitás és nemzetépítés kapcsolata Szentegyházán Pozsony Ferenc (DE): Egy festett bútorgyűjtemény üzenetei Sütő István (Vargyas): A bútorfestő és fafaragó Sütő család Megemlékezés a 101 évvel ezelőtt született Szentimrei Judit néprajzkutatóra, beszédet mond: Pozsony Ferenc, Szabó Zsolt, Szebeni Zsuzsa Fejér Miklós: Letűnt paraszti világ Zabolán. Művelődés, Kolozsvár, 2022 Beszédet mond: Szabó Zsolt, Szász Fejér Gyöngyi Festett bútorok a Székelyföldön Beszédet mond: Domokos Levente, Pozsony Ferenc, Sütő István Szervezők: Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, BBTE, Kolozsvár Magyar Néprajzi Társaság, Budapest Néprajzi Tanszék, Debrecen Néprajzi Intézet, ELTE, Budapest Támogatók: Communitas Alapítvány, Kolozsvár Magyar Néprajzi Társaság, Buudapest 2022. augusztus 1-10. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Magyar Néprajzi Társaság ebben az évben is a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban szervezte meg a néprajz szakos, budapesti, debreceni és kolozsvári egyetemi hallgatók nyári szakgyakorlatát. Az egyetemisták megismerkedtek Zabola kulturális örökségével, meglátogatták a református vártemplomot, a gróf Mikes család angol parkját és az abban lévő kastélyokat. A Csángó Néprajzi Múzeumban megtekintették a korábbi tárlatokat (a moldvai csángó magyarok hozománya, a gorzafalvi fazekasok műhelye, egy középgazda família polgárosult lakása), majd dr. Dimény Attila, muzeológus irányításával berendezték a Székelyföldi festett bútorok című kiállítást. Cselekvően résztvettek a Fiatal Néprajzkutatók 19. Szemináriumán, melynek keretében meghallgatták dr. Szabó Árpád, dr. Bali János, dr. Bereczki Ibolya, dr. Szőcsné Gazda Enikő, dr. Kinda István, drd. Pál Emese, valamint Sütő István szakszerű előadásait. Utána a 101 évvel ezelőtt született Szentimrei Juditra (2021-2021), Erdély klaszikus magyar etnográfusára emlékeztek. Annak keretében megnyitották a Szebeni Zsuzsa (MKK) által összeállított emlékkiállítást, majd tudományos munkásságát méltatta Pozsony Ferenc, Szabó Zsolt pedig a textílművész eredményeit mutatta be. Domokos Levente, Pozsony Ferenc és Sütő István bemutatta és megnyitotta a Székelyföldi festett bútorok című kiállítást. A hallgatók tanulmányi kirándulás során meglátogatták a moldvai Nagypatak 17. századi, nemrég felújított fatemplomát, Somoskán Benke Pál és Paulina segítségével betekintést nyertek egy székelyes csángó família életébe. Trunkon megtekintették dr. Benedek Márton, mártírhalált halt orvos és lekész családi házában berendezett tájházat. Pusztinán dr. Nyisztor Tinka fogadta a hallgatókat, aki szakszerű előadást tartott a moldvai csángók anyanyelvű vallásgyakorlásával, érdekvédelmével kapcsolatos helyzetről, kérdésekről, valamint a pusztinai lakáskultúra sajátosságairól. A következő nap ellátogattak a barcasági Prázsmárra, ahol az egyik legmonumentálisabb szász, lutheránus katedrális értékeivel ismerkdtek. Nagyajtán Fekete Levente, unitáris lekész mutatta be a nenmrég felújított vártemplomot, annak freskóit és a dr. Kinda István által berendezett helytörténeti tárlatokat. Miklósváron a Kálnoky-kastély termeiben a régi erdélyi nemesi lakáskultúra megmaradt emlékeit csodálhatták meg. Vargyason a bútorfestő és fafaragó Sütő família ottonában a hírneves család legszebb bútoraival ismerkedtek meg. Dr. Dimény Attila vezetésével a hallgatók meglátogatták a gelencei freskós templomot, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumot, majd végül a csernátoni Haszmann Pál Múzeum kiállításait, gazdag gyűjteményeit csodálhatták meg. A fiatalokat Budau Ionut a gorzafalvi fazekassággal, Bartók Erzsébet a somoskai szövéssel, Sütő István pedig a vargyasi bútorfessel ismertette meg. A néprajz szakos hallgatók esténként résztvettek a gróf Mikes család által szervezett nemzetközi táncháztábor vidám eseményein. A terepgyakorlatot támogatta: Communitas Alapítvány, Magyar Néprajzi Társaság, Csángó Néprajzi Múzeum, György Panzió, Kriza János Néprajzi Társaság. A Kriza János Néprajzi Társaság és a Csángó Néprajzi Múzeum adminisztrálta ebben az évben is a néprajz, művelődésszervező, turizmus szakos hallgatók múzeumi- és terepgyakorlatát. Annak keretében a résztvevők berendezték a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum fazekasházát, számos tárgyat restauráltak és szakszerűen leírtak. Annak megnyitóján Fazakasné Tímár Karina moldvai csángó magyar népdalokat énekelt. Szakmai kirándulás keretében pedig meglátogatták Zabolán a református vártemplomot és Mikes kastélyt, Csomakőrösön a világhírű tibetológus rekonstruált szülőházát, Zágonban a Mikes kúriát és tölgyeket, Gelencén a freskós templomot, Kézdivásárhelyt a Céhtörténeti Múzeumot, valamint Csernátonban a Haszmann Pál Múzeum tematikus tárlatait. Ellátogattak a legrégiesebb magyar nyelvjárást beszélő moldvai Nagypatakra, annak 15. századi fakápolnájához, Trunkon pedig a mártírhalált elhunyt dr. Benedek Márton szülőházához. Mindkét településben Petres László, Moldvában oktató magyar pedagógus mutatta be a csángó magyarok sajátos sorsát, társadalmát, kultúráját, identitását és mentalitását. Pusztinán dr. Nyisztor Tinka tartott bemutatóval összekötött előadást a csángók archaikus táplálkozás- és lakáskultúrájáról. Tánczos Vilmos vezetésével meglátogatták Alcsík legjelentősebb műemlékeit, néprajzi gyűjteményeit. Szintén Ő tartott előadást Csíkszentkirály hagyományos telekbeosztásáról, gazdálkodásáról. Pénteken három rendszeres előadást hallgattak meg a diákok: dr. Kinda István a székelyföldi nemesi kastélyokban berendezett tárlatok módszertani tapasztalatait foglalta össze, Préda Barna a zalánpataki üvegcsűr, tájház és királyi fogadó kapcsolatát mutatta be, Fazakasné Tímár Karina pedig Amikor az etnográfus menyasszony című előadását mutatta be. Megjegyezzük, hogy dr. Dimény Attila a kézdivásárhelyi, felújítás előtt álló kaszárnya épületében, a céhtörténeti múzeum jövendő hajlékában, vázolta fel az új, tervezett kiállítások tematikáját, rendjét. Szintén pénteken a hallgatók kézműves foglalkozásokon vehettek részt: Budau Ionut a gorzafalvi fazekasság rejtelmeit, Bartók Erzsébet pedig a somoskai csángó szövés technikáit mutatta be az egyetemistáknak és a helyi iskolásoknak. Este ugyanott könyvbemuttaóra is sor került, melynek keretében Ádám Biborka doktori disszertációjának megszerkesztett változatát mutatták be népes közönség előtt. Szombaton a barcasági Prázsmár, az erdővidéki Nagyajta templomerődjéhez látogattak, majd Miklósváron a Kálnoky-udvaház tárlatait csodálták meg, utána pedig a zalánpataki tájházat és királyi fogadót tekintették meg. A szakgyakorlaton 10 egyetemista, három egyetemi tanár, két etnográfus-muzeológus vett részt. Ebben az évben is a kolozsvári Communitas Alapítvány támogatta a rendezvényt. Fő támogatónk:Isten hozta honlapunkon!
A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum eredményei 2024-ben
MEGHÍVÓ
X. Zabolai Népzene- és Néptánctábor
Csángótelep
1935–1996
Csángótelep
1935–1996
Néprajzi Szeminárium
Könyvbemutató:
Kiállításmegnyitó:
TEREPGYAKORLAT NÉPRAJZ SZAKOS HALLGATÓKNAK
SZAKMAI GYAKORLAT ZABOLÁN
2021
MESEMONDÓ TALÁLKOZÓ
Időpont: 2024. május 24.
Helyszín: Csángó Néprajzi Múzeum
Ebben az évben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban szervezték meg az orbaiszéki mesemondó kisgyermekek találkozóját.